Intézménymutató:
Andrei Saguna Kereszteny Mûvelõdesi Liga
1993. augusztus 13.
A Háromszéki RMDSZ Operatív Tanácsa tiltakozott a Román Televízió aug. 8-ai adásában elhangzott magyarellenes, valótlan állítások ellen. Nem igaz, hogy csak elemiben lehet románul tanulni, továbbá a helyi adminisztrációban valójában túlnyomóan románok vannak. Visszautasítják azt, hogy "a székelyek több mint fele" elmagyarosodott román. A műsor a megye prefektusának, Casuneanu Vlad Adriannak és az Andrei Saguna Keresztény-Kulturális Liga /elnöke Solomon Ioan a prefektúra vezérigazgatója/ a támogatásával készült. /Tiltakozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./
1994. április 13.
Az árkosi kastélyban rendezte meg az állami levéltárosok találkozóját az Andrei Saguna Kulturális és Keresztény Egyesület, ahol kizárólag a székelyföldi románság történetét tárgyaló dolgozatokat olvastak fel. Szó esett a székelyföldi románok állítólagos elmagyarosításáról, az ottani román iskolákról. Háromszéken egyetlen magyar levéltáros sincs. Készül Bukarestben egy kötet a román állam 1925 és 1945 közötti kisebbségpolitikájáról. /Megrendelt történelem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./
1995. január 20.
A Kovászna megyei román sajtóban napvilágot látott az Andrei Saguna Keresztény és Kulturális Liga összeállításában az Emlékirat a Kovászna megyei románság helyzetéről című, a Hargita-Kovászna jelentéshez hasonló szellemiségű anyag. Azt állítják benne, hogy a két /székely/ megyében a bécsi döntés előidézte helyzet még mindig fennáll, az államalkotó nemzet sérelmeit még nem orvosolták. A "nemzeti létében fenyegetett" román népcsoport megmentése érdekében fordulnak a kormányhoz, az államelnökhöz,az egyházhoz, a törvényhozáshoz, de az akadémiához is. Sok kérésük között szerepel: "A 16 üresen álló parókiára olyan rátermett pópák felvétele, akik képesek lennének visszatéríteni az ősök hitére ama elmagyarosodott románokat, akiket kényszerrel soroltak be más felekezetekhez." Támogatni kell az itteni iskolákat, az akadémia folytassa az Erdély délkeleti részén élő románsággal kapcsolatos kutatásait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./
1995. március 23.
A Sepsiszentgyörgyön megjelenő Cuvintul Nou román napilap márc. 18-i száma közölte az Andrei Saguna Keresztény Kulturális Liga megalakulásának harmadik évfordulója alkalmából kiadott nyilatkozatát. A Kovászna megyei RMDSZ-szervezet visszautasítja ezt a magyarságot rágalmazó közleményt, miszerint a megye román lakossága az utóbbi 55 évben birtokainak, otthonának, templomainak elhagyására kényszerült, emiatt a román lakosság létszáma drasztikusan csökkent. A statisztikák éppen az ellenkezőjét bizonyítják. Kovászna megye román lakossága 1930-ban 30 962 fő /20,2 %/, 1977-ben 41 060 /20,6 %/, 1992-ben 54 586 fő /23,4 %/. Jelenleg tehát a megye lakosságának 23,4 %-a román, a vezető funkciókban viszont az arányuk 44,5 %, miközben egyes területeken /Állami Tulajdon Alap, számvevőszék, prefektúra, irattár, pénzügyőrség/ a magyarok jelenléte jelentéktelen vagy a nullával egyenlő. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 23., 498. sz./
1995. december 6.
A Saguna Liga Sepsiszentgyörgyön létre akarja hozni az országos rangú Keleti-Kárpátok Múzeumát. Kérésüket azzal indokolják, hogy Kovászna és Hargita megye megyei múzeumait "egyoldalúan átszervezték, alapkiállításaikat felszámolták, azokból a román történelmi és civilizációs értékek nagy részét" kiemelték. A tervezet szerint azt új múzeum vegye át a meglevőktől az őstörténeti leleteket. /B. Kovács András: Kultúrmúzeum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./
1996. április 2.
Kovásznán magyar-román értelmiségi találkozót tartottak "Nagy barátságok román és magyar kultúremberek és tudósok között" címmel. Több színvonalas előadás elhangzott, például dr. Alexandru Porteanu bukaresti történész a negyedszázada létező magyar-román történész vegyes bizottság tevékenységéről számolt be. Azonban a szervezők, az Andrei Saguna Kulturális-Keresztény Liga és az etnikailag vegyes családok Harmónia Alapítványa több brosúrát és a kormány politikai kiadványait osztottak szét. A kormány Nemzetiségi Tanácsát képviselő felszólaló keményen elítélte a párbeszédre képtelen magyarokat. Az egyik kiadvány kétnyelvű, magyar címe: Állandó békés egymás mellett élés. A magyar fordító: "Prof. dr. Rab Stefan, az etnikailag vegyes családok Harmónia Alapítványának végrehajtó titkára". A fordításban a magyar helynevek csak románul szerepelnek, például 1917-ben Trei Scaune megye /Háromszék/. Ez tehát az ajánlott megoldás, a megbékélés, állapította meg a beszámoló író László V. Ferenc. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./
1996. október 18.
Okt. 18-án Sepsiszentgyörgyön a Nicolae Colan mitropolita nevét viselő sepsiszentgyörgyi vallási központ, az Erdélyi Nemzeti Múzeum keleti-kárpáti részlege, a helyi Andrei Saguna Keresztény Művelődési Liga szervezésében, a prefektúra támogatásával rendezvénysorozat kezdődik Román történelem, kultúra és civilizáció Erdély délkeleti részén címmel. Ennek keretében tudományos értekezlet, könyvbemutató lesz, melyen részt vesz Ion Selejan, Kovászna és Hargita megye ortodox püspöke is. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./
1997. szeptember 19.
Hat Kovászna és Hargita megyei kulturális szervezet képviselői szerették volna Bukarestben ismertetni a helyi románság panaszait és javaslatait Emil Constantinescu elnök előtt, de az elnök szept. 17-én nem fogadta a küldöttséget, ismertette a történteket az Andrei Saguna Liga elnöke, Ion Solomon jogász. A küldöttség tagjai között volt Gheorghe Tatu, Kovászna megye prefektusa is. Az elnök helyett az elnöki tanácsos fogadta a küldöttséget, akik memorandumot nyújtottak át. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./ A küldöttség memoranduma szerint a helyi románság érdekeinek védelmében központi tanácsadó intézményt kell létrehozni, amely ellenőrizné a Székelyföldön kisebbségben élő románság jogainak tiszteletben tartását. Anyagi támogatást kérnek kulturális intézményeik, újságaik, valamint az ortodox püspökség részére. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 22./
1998. április 16.
Radu Vasile miniszterelnök, miután ápr. 15-én a parlament megválasztotta, másnap első látogatásra Kovászna és Hargita megyébe utazott, a két megyében a magyar nemzeti kisebbség adja a lakosság 75-85 százalékát. Először Sepsiszentgyörgyre érkezett és megbeszélést folytatott a helyi vezetőkkel. A kormányfő természetesnek nevezte az anyanyelv használatát ott, ahol a kisebbség helyileg többséget alkot, ugyanakkor leszögezte, hogy nem lehet szó etnikai alapú autonómiáról. A helyszínen kívánt ellenőrizni bizonyos információkat, ezek többsége alaptalan - mutatott rá a kormányfő. Ilyennek nevezte a miniszterelnök a magyar tőkének a térségbe való nagyarányú behatolására vonatkozó híreket, vagy azt, hogy a prefektúrát, a kormány helyi képviseletét "elmagyarosították". Sepsiszentgyörgyön Gazda László alprefektus, László Gyula, a megyei tanács alelnöke és Albert Álmos polgármester köszöntötte a vendéget. Radu Vasile találkozott a helyi hazafias román kulturális szervezet, az Andrei Saguna Liga tagjaival. A Liga képviselői azt szorgalmazták, hogy az állam támogassa a Román Szellemiség Múzeumának létrehozását, intézkedjen, hogy legyen román tannyelvű osztály minden iskolában, azaz szüntesse meg "az elkülönítést", védje meg a románságot az autonómiatörekvésekkel szemben, érje el, hogy minden helyi intézményben legyenek románok, és szavatolja a román nyelv hivatalos jellegét. Este a kormányfő Csíkszeredába indult, ahol találkozott a helyi vezetőkkel, majd az ortodox püspök által celebrált nagycsütörtöki istentiszteleten vesz részt. Másnap, ápr. 17-én Radu Vasile a Csíkszereda mellett állomásozó hegyivadász katonai alakulatot látogatta meg, felkereste a csíksomlyói kegytemplomot, majd a helyi pedagógusokkal találkozott. Radu Vasile még délelőtt visszaindul a Bukarestbe. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17, 18./
1998. április 17.
Mindenütt híve vagyok a dolgok közvetlen megközelítésének, még ott is, ahol elvben bonyolultaknak tűnnek, és itteni látogatásom is azt mutatja, hogy inkább csak elvben tűnnek annak - nyilatkozta Kovászna és Hargita megyében tett látogatásáról Radu Vasile miniszterelnök. A kormányfő ápr. 16-án Sepsiszentgyörgyre érkezett, aznap este következő állomása Csíkszeredában volt, majd visszatért Bukarestbe. "A helyszínen akartam meggyőződni arról, milyen bonyolultak a dolgok valójában." "Igaz, hogy itt, ebben a térségben a románok kisebbségben vannak, de ez semmiben nem érinti az egyének közötti kapcsolatokat, tapasztalhattam, az emberek magatartása tökéletesen harmonikus." "Van bizonyos érzékenység, és látogatásommal alá akarom húzni, hogy megértem az itt kisebbségi román lakosság érzékenységét. Vannak problémák, ezt mutatják az Andrei Saguna Liga tagjai által felvetett kérdések, amelyek oktatási, gazdasági, helyi közigazgatási, kulturális gondokkal függnek össze." /MTI/
1999. október 29.
Okt. 28-án a kormányülésen visszavonták Vasile Salcudean jelölését Kolozs megye prefektusi tisztségébe. Alexandru Farcas prefektus felmentése után az új prefektus kinevezése miatt belharc robbant ki a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) kolozsvári szervezeténél. - A kormány tartalékából kétmilliárd lejhez jutottak a magyar történelmi egyházak. E határozat a magyar egyházfőknek Radu Vasile miniszterelnöknél tett múlt heti látogatásának eredménye. A pénzt elsősorban a lelkipásztorok fizetésének kiegészítésére fordítják. - Sepsiszentgyörgyön az Árkádos-házat, amelyben eddig az állami levéltár működött, a Művelődési Minisztériumhoz utalták, az ingatlan a Keleti-Kárpátok Múzeumának ad majd otthont. /Kiss Olivér: Kétmilliárd lej a magyar egyházaknak Visszavonták Salcudean jelölését. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./ Puskás Bálint Zoltán szenátor okt. 29-én, sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy borúlátó Románia EU-csatlakozását illetően. Kijelentette, hogy mind az előző, mind a jelenlegi kormánykoalíció felelős, amiért a pénzintézetek és külföldi befektetők Románia szavahihetőségének elvesztése miatt maradnak távol. Közölte, hogy a magánosítás során 26 millió német márkával, 1,4 milliárd USA-dollárral és 14 684 milliárd lejjel lett gazdagabb az államkassza, de ennek felhasználásáról hallgat a pénzügyi tárca. Hozzátette azt is, hogy Romániában pillanatnyilag becslések szerint a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 55-60 százalékát teszi ki a feketepiac. A szenátor elmondta, hogy a levéltárnak otthont adó sepsiszentgyörgyi Lábasházat a belügyminisztériumtól a művelődésügyi tárca venné át a Keleti-Kárpátok Múzeuma számára. Eckstein Kovács Péter kisebbségügyi miniszter közbelépett, és ezt egyelőre megakadályozták. A Lábasházban töltötték életük utolsó napjait a forradalom újbóli kirobbantásáért létrehozott ún. Makk-féle összeesküvésben való részvételért 1852-ben halálra ítélt és kivégzett Váradi József és Bartalis Ferenc székely vértanúk. Ezért szorgalmazzák, hogy a ház a megyei vagy a városi tanács tulajdonába kerüljön. /Minden egyezség felborul. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 30./ Előzmény: Radu Vasile miniszterelnöknek kinevezése utáni első útja Kovászna és Hargita megyébe vezetett. 1998. április 16-án Sepsiszentgyörgyre érkezett és megbeszélést folytatott a helyi vezetőkkel és találkozott a helyi román szervezet, az Andrei Saguna Liga tagjaival. A Liga képviselői azt szorgalmazták, hogy az állam támogassa a Román Szellemiség Múzeumának létrehozását, intézkedjen, hogy legyen román tannyelvű osztály minden iskolában, azaz szüntesse meg "az elkülönítést", védje meg a románságot az autonómiatörekvésekkel szemben, érje el, hogy minden helyi intézményben legyenek románok, és szavatolja a román nyelv hivatalos jellegét. /Szabadság (Kolozsvár), 1998. ápr. 17, 18./ A tervezett Román Szellemiség Múzeumát Keleti Kárpátok Múzeumának is nevezték.
2001. január 5.
Az év végén megjelent Maria Ciobanu-Bacanu Kovászna megyei lakos könyve (A Kovászna és Hargita megyei románok elmagyarosodása címmel) a sepsiszentgyörgyi Eurocarpatica kiadónál. Számos, külföldön élő román származású értelmiségi is hangot kapott a könyvben, pl. az Egyesült Államokban élő Traian Golea, a Németországban letelepedett Gheorghe Olteanu vagy akár dr. Ion Curea, a németországi Deutsche Welle állítólagos román külmunkatársa. A könyv szerzője szerint az elrománosodás oka az itt élő románok gyengesége, a magyarok - állítólagos - agresszivitása, az általános elszegényedés, a munkanélküliség, az egész ország általános nemtörődömsége ebben a kérdésben. Az ankét során megkérdezett románok főként azt tették szóvá, hogy a románság sorsát lassan már-már nem Bukarestből, hanem Budapestről irányítják. S a probléma megoldása? Az érintettek szankcionálást emlegetnek, új törvénykezés szükségességét, valamint alaposabb törvényismeretet. Elviselhetetlen az - mondják az itt élő románok -, hogy a magyarság nem használja rendesen és következetesen a közhivatalokban az előirányzott állami (azaz román) nyelvet. A felsorolt problémák megoldására számos érdekvédelmi szerv és alapítvány is létrejött, így a Miron Cristea és a Mihai Viteazul Alapítvány, az Andrei Saguna Liga, az Astra Egyesület és a Román Keresztény Fiatalok Tömörülése. Mindennek ellenére - olvasható a könyvben - az intolerancia inkább nő, s nem pusztán a fizikai személyek részéről, hanem az intézmények s főként a helyi magyar nyelvű média felől. /Kisgyörgy Réka: A tűrésmezsgye határán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./
2001. május 24.
Ion Iliescu államfő háromszéki látogatása máj. 22-én este Kovásznán kezdődött. A volt Ceausescu-villában Zsuffa Levente, Kovászna város polgármestere, valamint székely és román népviseletbe öltözött helyi fiatalok virággal, illetve kenyérrel és sóval fogadták az ország elnökét. Az ünnepi vacsorára meghívták Horia Grama prefektust, Demeter János megyei tanácselnököt, Puskás Bálint RMDSZ-szenátort, valamint a TDRP részéről Adrian Casunean-Vlad parlamenti képviselőt. A meghívottak ismertették a régió és a város gondjait is. Máj. 23-án reggel a kovásznai polgármesteri hivatalban folytatódott a látogatás. Az államfő jó két órán át hallgatta a megye különféle körei nevében felszólalókat, a felvetésekre félórás beszédben válaszolt. Innen Sepsiszentgyörgyre látogatott Iliescu. A prefektus bemutatta a megyét, ezt követte a jó két órán át tartó problémafelvetés. Gheorghe Tatu volt megyefőnök, az ASTRA művelődési egyesület elnöke rátért a románság sérelmeinek ecsetelésére. "Nem szeretnénk megtűrtek lenni a megyében" - mondotta. I. Solomon, az Andrei Saguna Liga elnöke /aki sérelmi folyamodványok szerkesztésével vált ismertté/ felháborítónak találja, hogy egyes köztisztviselői állások betöltését magyar és román nyelvismerethez kötik. Javaslata, hogy a választási törvényt módosítsák, és a küszöb eltörlésével tegyék lehetővé a székely megyékben is egy-egy román képviselő bejutását a parlamentbe, nagy sikert aratott, Puskás szenátor és Nagy Gábor tanügyi szakszervezeti vezető is melegen támogatták: ha ezt a jogot a szórványmagyarság is megkapja, akkor a román parlamentben két román és kb. 35 magyar képviselővel lesz több, mint most. Demeter János tanácselnök hangsúlyozta: a megye fő gondja a településfejlesztés akadozása, az épülőfélben lévő vagy eltervezett iskolák, művelődési házak, kórházak, szociális lakások tető alá hozatala, a megye nem a központi költségvetéshez való hozzájárulása arányában részesül a leosztott pénzekből. Felugrott Ioan Lacatusu, a N. Colan-központ vezetője, hogy felhánytorgassa: a román nyelvet szerinte úgyszólván kitiltották a nyilvános helyekről, hogy a megye címere nem készült el, mert a magyarok ragaszkodnak a régi székely címerhez, hogy Zágonban a régi "horthysta" talapzaton helyeztek el újabban emléktáblát stb., stb. Iliescu elnök kifejtette: közös gondjainkat közösen oldhatjuk csak meg. A közigazgatási törvény szerint a hivatalos államnyelv egyértelműen a román marad - szögezte le, az anyanyelvhasználat engedélyezését pedig úgy kell felfogni, hogy az nyitás az emberek felé. Iliescu elnök végül Hargita megye felé távozott. /B. Kovács András: Iliescu látogatása Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./
2005. március 30.
Megkérdőjelezhetővé válhat az a civil szervezet, melynek tagjai között aktív szolgálatban, sőt többé-kevésbé kulcspozícióban lévő rendőrtisztek, nem utolsósorban egykori szekusok is szerepelnek. A sepsiszentgyörgyi Andrei Saguna Kulturális-Keresztény Ligáról van szó, melynek alapító tagjai között szép számmal vannak ex-állambiztonságiak, rendőr- és katonatisztek. A ’90-es évek elejéről származó Saguna-alapítólevél tagjainak névsorában Cornea Ilie ex-gazdasági kémelhárító, Negrea Petru volt állambiztonsági tiszt és Tesiu Alexandru szekus őrnagy szerepel. Továbbá megtalálható a listán volt állambiztonsági családtagja (Andras Zoe), a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság volt kabinetvezetője, Ivan Nicolae mérnök-alezredes, valamint az 1990–1991 között a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ megyei képviseletét vezető Florescu Ioan katona alezredes, továbbá Oniscu Ioan tartalékos katona alezredes, Iusco Gheorghe tartalékos katona alezredes. Az azóta elhunyt Oniscu s az RNEP-hez állt közel, Iusco pedig a Nagy-Románia Párt elveit vallja. Andras Dorel a ’80-as évek végétől 1989. december 22-ig vezette az állambiztonság lakosságmegfigyelési osztályát, majd 1991–1994 között a megyei hírszerző szolgálatot. Szintén a listán szerepel egy másik rendőrségi elhárító tiszt családtagja, Irimia Elena, Irimia Gheorghe őrnagy felesége is. /Neményi Gábor (Székely Hírmondó): Szekusok a keresztény ligában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 30./
